Dél-Európában honos lágyszárú évelő dísznövény, szárai egyenesen felállóak 4-5 m- is megnőhetnek, magasabbra nőnek esetenként. Rizómákkal terjedő lágyszárú évelő dísznád. Levelei 3 cm átmérőjű szárán szürkés-zöld szárölelő visszahajló, lándzsás levelek állnak, melyek lehetnek egy színű zöldek, vagy krém sárga fehérrel tarkázott színűek (Versicolor). Virágzata vöröses-barna mely később ezüstösre színeződik, 60 cm hosszú összetett fürtű. Szeptember – október a virágzás ideje. Kissé fagyérzékeny a dísznád. Száraz kötészeti alapanyagnak is használjuk. Meleg fekvést, termékeny talajt kedvelő lágyszárú évelő a dísznád. Fúvós hangszerek nádnyelvének alapanyaga. Szaporítása tőosztással történik. Az évelő lágyszárú dísznád visszavágása tavasszal a fagyok elmúltával szükségeltetik.
Kategória bejegyzései: Növények
Hazánk területén sikeresen termeszthető az indián banán mivel teljesen télálló, kisebb termetű fa vagy lombhullató díszcserje. Észak Amerika mérsékelt övi részén őshonos az Asimina triloba. Hatalmas 30-40 centis levelei zöldek melyek ősszel sárgára színeződnek. Lomb fakadás után kezd virágozni, 5 centi nagyságú vöröses barna virágai a levél hóna aljából fejlődnek ki. Ehető gyümölcse szabálytalan formájú, alakja a banán alakjára emlékeztető melyek tíz-húsz centi nagyságúra nőnek meg. Gyümölcsének fedő színe zöldes sárga, húsa sárgaszínű íze kellemes-finom és nagyon tápláló. Indián banán íze a tejsodóra emlékeztet. Augusztus közepétől szedhető éretten puha gyümölcse, amely jellegzetes illatú. Az indián banán termékeny tápanyagban gazdag talajt kedveli, kálium túlsúlyos tápanyag utánpótlás szükséges.
Egyszikű, egylaki, dísz és szobanövény. Trópusokon honos, őshazája Afrika, Ázsia trópusi területei. Levelei aprók, tűszerűek, vagy fátyolszerűek. Virágai, aprók, jelentéktelenek, termése borsó nagyságú piros bogyó. A növény minden része mérgező! Közepesen öntözzük, 2-3 naponta. A félárnyékos helyet kedvelő szobanövény, az aszparágusz. Humuszban gazdag, jó vízáteresztésű, tápanyag dús talajba ültessük. Fagyérzékeny. Nyáron ki rakhatjuk a szabadba, de a direkt napfénytől óvjuk. Télen, a túl meleg, száraz levegőjű helyiséget nem kedveli.
Trópusi páfrány fajta, mely igen kedvelt szobanövény. Viszonylag nagy termetű, 40-150 cm, pallós alakú levelei, fészekszerűen helyezkednek el, bőrneműek, és fénylő zöld színűek, rövid nyélen állnak a levelei. Szerves anyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt, nedves, párás, félárnyékos, vagy árnyékos helyet kedvelő szobanövény. Nem télálló, a lakás Északi, vagy Keleti oldalára helyezzük, ahol direkt fény nem éri. Földje legyen mindig kicsit nedves.
Észak-Amerikától a Kaukázusig elterjedt gyakran ültetett lágyszárú évelő. Magassága a 30 cm-től egészen az 1 m 60 cm-ig is lehetséges. Az alacsonyabbak szőnyegszerűen borítják be a földet. Az Asterek levelei általában sötétzöldek és lándzsás formájúak. Virágai lehetnek szimplák, fél teltek, színűk vonatkozásában elég változatosak. A kert napos részére ültessük az évelő őszirózsát. Kertészeti szempontból a felhasználásuk igen sokrétű, változatos virágszínűk változó magasságok és változó virágzási idejük végett. Az apróbb termetűek alkalmasak sziklakertbe, vagy szegélynövénynek a magasabbra növekedők szoliternek vagy alacsony térelválasztónak. A magasabbra növekedőket karózni kell, hogy a szél ne tegyen kárt bennük. Teljesen télállóak, jó vízáteresztő humuszban gazdag kerti talajt igényel az évelő lágyszárú öszirózsa. Egyik legellenállóbb lágyszárú évelő disznövény.
Az őszirózsák családjába tartozó, májusban, júniusban virágzó, Európában, és Nyugat-Ázsiában honos évelő. Felálló szárú, gyepet alkotó, mészkősziklákon élő, sziklakerti évelő. Visszás, tojásdad, zöld levelei, szárlevelei lándzsásak. Virágai, 4-6 cm átmérőjűek, egyesével nyíló fészekvirágzatok. Sugárvirágai lehetnek fehérek, illetve kékes-lilák. Közepük sárga színű. Napot kedvelő, jó méhlegelő, sziklakerti évelő. Jó vízellátású, soványtalajt kedveli. Rézsűk, sziklakertek növénye. Rövid életű, ám dúsan virágzó, elvirágzás után a virágzati szárakat vágjuk vissza.
Az 1900-as évek elején nemesített hibridfajták. Felálló szárú bokros növekedésű lágyszárú évelő disznövény. Levelei többszörösen összetett fogazott sötétzöld színűek. Virágaik aprók , felálló bugavirágzatban nyílnak, júniustól – augusztusig. Egyes fajok még szeptemberben is virágoznak. A virágok színe lehet a csont fehértől a sötét bordó színűig. Savas kémhatású humuszos magas tápanyagtartalmú talajt igényel az astilbe. Nyáron nedves télen szárazabb körülményeket kíván. A kert félárnyékos részébe ültessük szegélynövényként vagy évelőágyba. Vágott virágként is hasznosítjuk mindazon túl, hogy nagyon értékes lágyszárú évelő disznövény növény. Mészkerülő növény a kerti tollbuga.
Legyökeresedő szárú, szőnyeget alkotó, nemesített sziklakerti évelő. Szürkés-zöld, apró fogazott levelei , tojásdad formájúak. Különböző színű virágai (Fajtafüggő), tömegesen borítják el az egész növényt áprilisban – májusban. Napos helyet kedvelő, 10-15 cm magasra növő sziklakerti évelő. Jó vízelvezetésű, tápdús, üde, meszes talajt kedveli. Kötött talajban, hamar elpusztul. Sziklakertek, száraz, rakott kőfalak, kőlapos utak hézagaiba, edényekbe, vagy utak mentén ültethető, mutatós évelő.
2-3 m magasra megnövő, örökzöld lomblevelű díszcserje. Lombja hozzávetőlegesen gömb alakú, viszonylag sűrű elágazású, vastag vesszőjű lomblevelű örökzöld díszcserje. Levelei nagyok, fényesek, 10-20 cm-es, sűrűn sárga pettyesek, vagy foltosak. Virágai hím és nőivarúk a növényen belül egyaránt van. cserepes hidegházi növényként is tarthatjuk, dekoratív tarka levelű cserje, örökzöldek között különösen jól mutat, humuszban gazdag, lehetőleg mészmentes talajba ültessük. Mérsékelt vízigényű, enyhén fagyérzékeny, örökzöld lomblevelű díszcserje.
Széles, csipkés, mélyen és ritkán bemetszett levelű, levélnyele vöröses-zöld. Az afuz ali fehér csemegeszőlő szüretelési érettségét október közepe táján éri el. Megnyúlt bogyói nagy vagy nagyok, pontozott, sárga, alig hamvas, húsa ropogós, lédús csemegeszőlőszőlő. Afuz ali fürtjeinek átlag súlya 270 gramm, mely vállas vagy ágas alakú.