Észak-Amerikában honos díszfű fajta a muhlenbergia capillaris, amatőr 
botanikusról nevezték el. Drótszerű zöld leveleivel fűcsomót alkot, melyek egy méter magasra is megnőnek . Ősszel mutatja meg igazi szépségét amikor virágzik, lilás-rózsaszínes virágai különleges felhőként terül el az egész növény fölött. Nyár végétől hat-nyolc héten keresztül gyönyörködhetünk csodás-különleges virágaiban. Tél beállta előtt levelei és virágai bronzos-rezes színükre színeződnek. Igen ellenálló igénytelen díszfű fajta, szárasságtűrő, mindenfajta talajtípuson meg él. Jobbára a napos fekvést kedveli de a félárnyékban is szépen díszlik. Szoliternek vagy évelő ágyba nagyon mutatós díszfű fajta. Teljesen tél álló metszést a fagyok elmúltával végezzük.
Címke archivum: diszfű
Fél göb formájú, párnát képző dekoratív évelő díszfű. Hozzávetőleg 30-40 cm magasra és körülbelül ugyan ilyen széles fél gömbre növő sziklakerti évelő. Mereven felálló levelei körszelvényű, fonálszerűek, acél kék színűek és viaszosak-hamvasak. Sűrű-tömör párnát képző dekoratív díszfű. Meleg napos, száraz helyet kedveli, vizenyős talajokon szenved, előbb utóbb ki pusztul. Tavasszal ajánlatos visszavágni, hogy meg újuljon. Teljesen télálló, sovány talajokon is szépen díszlik. Felhasználása igen sokrétű, sziklakertekbe, edényekbe, utak mentén szegélyezésre vagy kerti tavak partjára egyaránt alkalmas díszfű.
Ez a dekoratív évelő díszfű fajta 80-100 cm magasra is megnő. Tarka lombjával nagyon mutatós évelő ágyba ültetve a Csíkos levelű díszfű, vagy hasonló habitusú évelőkkel társítva. Napos vagy félárnyékos mély fekvésű talajt kedvelő díszfű fajta. Igénytelen de a rendszeres öntözést tápanyag utánpótlást meghálálja. Visszavágni a Csíkos levelű díszfüvet, tavasszal a fagyok elmúltával szabad 5-10 centiméteres csutkára.
Vegyes évelő ágyba ültetve dekoratív, mutatós színfoltot biztosít a bordólevelű tollborzfű. Levél formája és virágzata hasonló az alapfajéhoz, csupán a levél színe különbözik, az említett fajta levele sötét bordó színű. Hazánkban nem télálló, egynyáriként ültetett díszfű fajta a bordólevelű tollborzfű, 60-80centiméter magasra is megnövő dekoratív díszfű. Napos-félárnyékos helyet kedveli és a tápanyaggal jól ellátott lazaszerkezetű talajt. Hazai klímánkon, sajnos nem télálló, még takarással sem tudjuk megóvni a téli hidegtől
Dél-Európában honos lágyszárú évelő dísznövény, szárai egyenesen felállóak 4-5 m- is megnőhetnek, magasabbra nőnek esetenként. Rizómákkal terjedő lágyszárú évelő dísznád. Levelei 3 cm átmérőjű szárán szürkés-zöld szárölelő visszahajló, lándzsás levelek állnak, melyek lehetnek egy színű zöldek, vagy krém sárga fehérrel tarkázott színűek (Versicolor). Virágzata vöröses-barna mely később ezüstösre színeződik, 60 cm hosszú összetett fürtű. Szeptember – október a virágzás ideje. Kissé fagyérzékeny a dísznád. Száraz kötészeti alapanyagnak is használjuk. Meleg fekvést, termékeny talajt kedvelő lágyszárú évelő a dísznád. Fúvós hangszerek nádnyelvének alapanyaga. Szaporítása tőosztással történik. Az évelő lágyszárú dísznád visszavágása tavasszal a fagyok elmúltával szükségeltetik.
Hazánkba sziklás gyepekben honos. Bokros tövű fél göb alakú tömött gyepet alkotó sziklakerti évelő. Levél színe élénkzöld vagy kékes színű (fajtafüggő). Virága finom keskeny zöldes kalász, megérve halványsárga. Meleg fekvést, napos helyet kedveli. Sziklakertbe, talajtakarónak, edényekbe, szegélyek, sírokra kiváló igénytelen lomjával díszítő évelő növény. Áttelelő lombú 10-15 cm magasra megnövő évelő.
Ausztráliába és Kis-Ázsiába honos a tollborzfű. Mintegy 80 cm magasságúra megnövő a talajfelszínével félgömb alakot formáló mutatós évelő díszfű. Levelei: hosszú-lándzsás formájúak és matt közép zöld színűek. Virágzata arasznyi hosszú elhajló virágzati száron nyílik. Mely az üvegmosó keféhez hasonlat. Virágkötészetben használatos, úgy zöld, mint száraz állapotában (virágzat). Napos helyet igényel az évelő tollborzfű. Tápdús nedves talajban fejlődik a legjobban. Felhasználása: szegélynövényként alacsony térelválasztónak sorba ültetve vagy akár szoliternek is alkalmas díszfű. Visszavágni tavasszal fagyok elmultával szabad 5-8 cm magasságúra.
Nemesített fajta, kihajló, egyenesen felálló szárú, elhajló levélzetű, dekoratív díszfű a Miscanthus sinensis. Viszonylag későn kihajtó diszfű. A 2 m magasságot is eléri, augusztus – szeptember a virágzási ideje. Zöld levelei, sárgás-fehér keresztcsíkozásúak. Virágzata nem jelentős, a levélzet fölé emelkedik. Virágkötészetben is használják, évelő díszfű. Megszáradt lombját, csak tavasszal vágjuk vissza. Napos fekvésbe, tápanyagban gazdag, nedves talajba való a zebrafű-zebrenád. Felhasználása, hasonló magasságú, későn virágzó évelők közé, növénytársításként, vagy önálló szoliterként, vagy háttérnövényként ültessük.
1900-as évek közepén nemesített fajta díszfű. Felfele törő szárú, elhajló 130 cm magas levélzettel melyek sötétzöldek. maga a növény 2 m felettire is megnő. Száraz kötészetben használatos. Augusztusban kezd virágozni. Virágzata a levélzet fölé emelkedik. Télen megszáradva is mutatós marad. Nedves humuszban gazdag tápdús talajt kedvel a Miscanthus sinesis. Szárazabb helyeken nem növekszik megfelelőképpen. Magas őszi évelők társaságában vagy háttérnövényként szoliterként használjuk. Teljesen télálló lágyszárú évelő díszfű, visszavágást csak tavasszal a fagyok elmúltával végezzünk.
Nevében is benne van származási helye, Dél-Amerika pampáiról származó évelő díszfű. Sűrű, bokrokat képező, felfele törő hajtású, nagy termetű, kétlaki lágyszárú évelő a pampafű. Magassága 2-2,7 m. Virágzási ideje szeptember – november. Cortaderia selloana, napos helyet kedveli, enyhe takarást igényel télire a pampafű. Ívesen elhajló, hosszú szálas, levelei éles szélűek, sötétzöld színűek. A nő ivarú egyedek virágoznak, mutatósabbak. Krém fehér, vagy rózsaszín virágzata bugákban nyílik, mely hatalmas, 50-80 cm hosszú. Laza, tápdús talajt igényel, napos, meleg fekvésbe ültessük. A rendszeres öntözést meghálálja, de a pangó vizet nem szereti, bele is pusztulhat. Ősszel nem ajánlatos visszavágni. Télire kössük össze a lombját, tövét enyhén takarjuk. Tavasszal a fagyok elmúltával, enyhén vágjuk vissza, visszavágást kibírja, de kissé legyengül tőle, mivel levelei az aljukon többnyire ilyenkor is zöldek maradnak. Vagy május közepéig várjunk, míg a régi levelek között megjelenik az új lomb. Ekkorra a fokozatosan elhaló régi levelek maguktól elválnak a tőről és kesztyűvel kézzel is kihúzhatók.. Felhasználása, főként szoliternek, rézsűbe, vagy épületek közelébe ültessük.