Legnagyobb termőképességű japán körtefajta a nijisseiki, fája közép erős vagy gyenge növekedésű. Hosui jól termékenyíti, korán termőre fordul. Szedési érettséget augusztus végén éri el. Gyümölcse nagy vagy igen nagy 200-250 g súlyúak, ehhez viszont ritkítani kell túl kötődésre hajlamos. Húsa fehér bőlevű semleges izű. Héja sima, vékony, zöld majd teljes érésben sárga színű lesz. Nyomódásra érzékeny.
Fája erős növekedésű, korán termőre forduló körtefajta. Termés biztonsága közepes, augusztus első felében szedhető a kosui körte. Gyümölcse közép nagy 150g súlyú, héja érdes tapintású, aranybarna színű, parásodott. Húsa kemény, bőlevű, édes kemény konzisztenciájú, magház körül kissé kövecses, magas cukor tartalommal rendelkezik. Repedésre kissé fogékony.
Víz körte, ázsiai körte, alma körte, körte alma, stb. neveken ismert körtefajta. Szedési érettségét augusztus közepén éri el. Közép nagy gyümölcsű, 150-200 g súlyú. Lédús, olvadó, krémszínű húsú, aranybronz fedőszínű, kissé, érdes tapintású körte. Inkább különlegességnek, mint értékes körtének mondhatjuk. Fája erős növekedésű. Termései zömmel, a két éves termő gallyakon, a korona külső részén hozza. Nagyon korán termőre forduló körtefa. Tapasztalatok szerint, az ültetést követő második évben már termőre fordul, anélkül, hogy porzófajtákat biztosítottunk volna számára.