Címke archivum: gyümölcs

DIOSPYROS KAKI (Datolyaszilva)

Közzétéve ,

DIOSPYROS KAKI (DATOLYASZILVA) 2.

DIOSPYROS-KAKI-DATOLYASZILVA-1.Datolyaszilva, Ázsiában őshonos, de más különben, a világ összes tájáén termesztett, igen értékes gyümölcsféleség.  Főként, trópusi, szubtrópusi övezetek, 1000 m feletti hegyvidékein elterjedt gyümölcsféleség, mely magas élvezeti értékén felül kiváló gyógynövény is. Habitusát tekintve, akár, 15 m magas, laza, gömbkoronát nevelő, egy-vagy kétlaki gyümölcstermő fa. Levelei fényesek, bőrneműek, elliptikusak, vagy tojásdadok, és nagyméretűek. Lombhullás előtt sárgára, narancsvörösre színeződik a levele. E mellett nagyon szép díszfa, és finom értékes gyümölcsöt terem. Közömbös talajigényű, vízigénye közepes, akár mínusz 20 fok alatti hőmérsékletet is jól viseli, viszont a fiatal példányokat védeni kell valamilyen módon, a kemény hideg ellen, például takarással. termése kerekdedek, gömbölyű, vagy lapított gömb. Nagyméretűek, közel ½ kg-ra is megnőnek. Sima, viaszos vékony héjúak, színűk a citromsárgától a narancs, vagy narancsvörös színben fordulhatnak elő. Gyümölcse sokáig a fán marad, leszedve, utóérőek. Húsa, sárgás színű, rostos, édes, sárgabarackjam ízű.  A Datolyaszilva nagyon bőtermő gyümölcsfa, díszfának sem utolsó. A gyümölcs beltartalmi és élvezeti értéke, nagyon magas. A Datolyaszilva szőlőcukor tartalma 100 g-ra vetítve 17- 25 % szőlőcukrot tartalmaz. Ezen kívül szerves sav, csersav, almasav tartalma magas. Tartalmaz még A, C, P, B1, B2, E vitaminokat, foszfort, mangánt, rezet, káliumot, magnéziumot, jódot, vasat és kalciumot is. Mivel ennyiféle vitamin és ásványi elemet is tartalmaz e hasznos gyümölcs, kiváló gyógynövény: magas vérnyomás ellen, érelmeszesedés ellen, fogínysorvadás ellen, vérszegénység ellen, pajzsmirigy betegségek ellen, kiváló gyógynövény. pörkölt magját pótkávénak használják.DIOSPYROS-KAKI-DATOLYASZILVA3imagesCA4S8VSYDIOSPYROS-KAKI-DATOLYASZILVA2

Fragaria Delicatess (Futó földieper)

Közzétéve ,

Fragalia Delicatess (Futó földieper)1

A földieper, egyik legkedveltebb bogyós gyümölcsünk. Bokor, és futó változatait forgalmazzuk Kertészeti Árudánkban, akasztós, ámpolnás, vagy konténeres kiszerelésben. A futó változatokat, a teraszunkon, balkonládába, és felakasztva ámpolnába, egész nyáron, ízletes gyümölccsel látja el a családot. Ennek feltétele, hogy napos, vagy félárnyékos helyen legyen szamóca, és megfelelő tápanyag utánpótlásról gondoskodjunk. Talaja legyen jó vízáteresztésű, humuszos, tápanyag dús. A bokor termetű földiepret, értelem szerint, nem akasztós edényekbe, hanem jobbára szabad földbe ültessük. Szabadföldi ültetésnek az ideje augusztus vége és szeptember, amennyiben más időpontot választunk az ültetésre, gyengén vagy egyáltalán nem terem a következő tavasszal a földieper. Szabadföldi termesztésnél jó ha fóliával takarjuk a földet , kezelhetőbb és tisztább marad a termésünk. Tápanyag és víz utánpótlás feltétlen szükséges.Fragalia Delicatess (Futó földieper)2

Málna – szeder

Közzétéve ,

Kiváló bel tartalmi értékű, a hazánkban termesztett málna. A cukor és a sav aránya, harmonikusnak mondható, az átlagosnál nagyobb a C, P, B9 vitamintartalma. A málna gyümölcsének biológiai és élvezeti értéke jelentős. Éves vízigénye, 800-1200 mm. Hűvös, csapadékos éghajlatú, területeken kialakult, erdei növénytársulások tagja (Vadmálna). A málna alacsony hőigényű gyümölcs faj, a leghidegebb teleinket is jól viselik, viszont a téli, szélsőséges hőingadozások, rügy és vesszőpusztulást okozhatnak. A málna, mint erdőszéli növény, vagy gyümölcs, enyhén savanyú talajban fejlődik megfelelőképpen. A málna és a szeder, évelő gyökérzettel, és két éves föld feletti hajtással rendelkező, félcserje. Különbség a két növény között, hogy a málna sarjai általában 1-2 m magasságúak, a szederé, pedig 4-6 m hosszúra is megnő, és fut. A szeder első éves vesszői meddők, termést a másodéves termővesszők oldalrügyeiből képződnek. A málna levelei, hármasan, vagy ötösen szárnyasan összetettek, míg a szeder levelei, tenyeresen összetett. A málna és a szeder öntermékeny. A gyümölcs kifejlődéséhez, 30-40 nap szükséges. A szeder és a málna, későn virágzik, kinyílott virága, nem szenved fagykárt. A málna és szeder fajták érési ideje, június elejétől, október végéig tart. Mivel a szeder és a málna két éves vesszőkön terem, a letermett vesszőket, minden évben, föld felett vágjuk le. A szedernél ugyanígy járjunk el, azzal a különbséggel, hogy az éves vesszőt is visszavághatjuk, ha hely szűkében vagyunk.

Mogyoró

Közzétéve ,

A mogyoró, napos, nyirkos talajú domboldalakat kedveli. Sekélyen gyökeresedik, ezért 50 cm vastag termőréteg is megfelelő számára. Jó formán, minden féle talajtípuson megél. Mészigénye közepes, évi 600-650 mm a vízigénye. Az extrém hidegek a hajtásokat károsítják. Korai virágzását, a tél végi, kora tavaszi hidegek veszélyeztetik. A mogyoró, saját virágporával nem termékenyül, tehát önmeddő. Fényigénye, átlagosan évi 1800 napfényes óra. Metszést nem igényel, esetleg ritkítani kell. A mogyoró élettani hatása kiváló.

Mandula

Közzétéve ,

A mandulafa biológia igényeit, hazánk éghajlata nem elégíti ki tökéletesen. Hazánk a mandula termeszthetőségének északi határán helyezkedik el. Fagytűrő képességük, összefüggésben van, a fák kondicionális állapotával. A papírhéjú fajták fagyérzékenyebbek. Nagyon korai virágzású fajtákat, a mínusz 3-5 fokos lehűlések, gyakran károsítják. Fényigényes, 2500-300 óra napsütés szükséges, ezért olyan helyre ültessük, ahol megfelelő mennyiségű fényt kap.  A fényhez jutást, ritkító metszéssel elősegíthetjük. 400-500 mm az éves vízigénye. Gyakran erős, vastag törzset nevel. Koronája hajlamos az elsöprűsödésre, kedvező körülmények között, nagy, hosszú életű fává fejlődik. Szívósságánál fogva, megtelepszik, a napégette, száraz, sziklás lejtőkön is, de itt többnyire, csak bokor nagyságúra nő. Hazánkban, forgalomban lévő mandulafák, önmeddőek, ezért porzót igényelnek.

Dió

Közzétéve ,

Hazánk területén bárhova ültethetünk diót, megtalálja az életfeltételeihez szükséges környezetet. Hazánk, a dió termesztés északi határához közel van. A korán fakadó fajtáknál, már a mínusz 1 C fok hideg is, teljes fagykárt okoz. Túlzott nyári hőséget is nehezen viseli, főként, ha ez a talaj, szegényes vízellátásával is párosul. Természetes előfordulási helye, folyók árterében van, folyó kísérő növény. Évi csapadékigénye, 800-1000 mm. Magoncokból ültetett csemeték, nagyon későn fordulnak termőre, és nem örökítik az anyafa előnyös tulajdonságait. Ezért mindenféle képen oltványokat kell telepíteni. A dió fogyasztása nagyon jó élettani hatása miatt, elengedhetetlen.

Meggy

Közzétéve ,

Egyik leg sokrétűbb felhasználású gyümölcsünk, melyet frissen, fagyasztva, aszalva, és különböző ipari feldolgozottság formájában fogyasztunk, magas élvezeti értékű gyümölcs. Igénytelen, nagy alkalmazkodó képességű gyümölcsfaj a meggyfa. Éghajlati viszonyokat tekintve, elég tág határok között termeszthető. A cseresznyénél is jobban viseli a téli hideget. Szélsőséges talajtípusokon is termeszthető, kivéve, futóhomok, és szikes talaj. Kémhatással szembeni tűrőképessége, nagyfokú. Gombabetegségekre fogékonyabb, mint a cseresznye, kajszi után, lehetőleg ne telepítsük. A meggyfa, kevés kivételtől eltekintve, erősen monília érzékeny. megvédeni, csak vegyszeres védekezéssel tudjuk. Növekedési erélyüket, habitusukat tekintve, különböző fajtájúak lehetnek. Érési idejük június elejétől – július végéig terjed. Meggyfajtáink nagyobbik része a virág rügyeinek zömét a hajtások felső harmadán hozza. Fel kopaszosodás, fényszegény körülmények között következik be. Sajmeggy, vagy vadcseresznye alanyokra oltják. A vadcseresznyére oltottak, laza és kötött talajon, egyaránt jól fejlődnek. Virágzási idejük, április második fele, május eleje.

Cseresznye

Közzétéve ,

Korai érése és élvezeti értéke miatt kedvelt gyümölcsök közzé sorolhatjuk. Télállóságuk kiváló, amit az elhanyagolt növényvédelem és a tápanyag hiány befolyásolhat. Virágzáskor a -4 C fok alatti hőmérséklet, erős termés kiesést okozhat. A cseresznye, fény és hő igényes gyümölcsfaj, közepes vízigényű, 500-600 mm csapadék mellett, öntözés nélkül termeszthető. Hazánk éppen megfelel erre a célra. Mélyrétegű, közép kötött, tápanyagban gazdag, vályog talajokon fejlődik legjobban a cseresznye. Nagyon alacsony humusztartalmú talajokra nem érdemes telepíteni. A többi gyümölcsökhöz hasonlítva, a cseresznye fajták, későn fordulnak termőre. Habitusukat tekintve, a fajták között, jelentős eltérések vannak. Vadcseresznye, vagy sarjmeggy alanyra oltják, az általános növekedésű fajtákat, melyek 4-5 m magasra nőnek. Vadcseresznye alanyon, hosszú életű, terebélyes, hatalmas cseresznyefák lesznek, de későn fordulnak termőre. Termékenyülést figyelembe véve, nagyon vegyes képet alkotnak, ami szintén fajtafüggő. Vannak önmeddő, és öntermékenyülő cseresznye fajták. Nagyüzemi ültetvényeknél a cseresznyefákat is metszik. A cseresznye érésideje, május közepétől, július közepéig húzódik.

Kajszi, vagy sárgabarack

Közzétéve ,

Legértékesebb, leg sokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk, a kajszi-sárgabarack. A cukor és a savtartalom harmóniája intenzív aromával párosul. Magas rozstartalma, kedvező étrendi hatású. A friss kajszinak a karotin tartalma magas, az aszalt gyümölcsnek viszont, a kálium tartalma magas. Hazánk a kajszi gazdaságos termelés, északi határán fekszik. A Kajszi termesztés, a kevésbé fagyveszélyes helyen ajánlott, a korai virágzásúaknál a tavaszi fagy terméskiesést okozhat. Kissé meszes, levegős talajokon fejlődik legjobban. Mész érzékeny, savanyú talajokon nem ajánlott a termesztése. A csonthéjasok után, 10-15 évig ne ültessünk kajszit. Kedvező körülmények között a kajszi, igen gyorsan növekszik. Túlnyomó többségben a kajszik, kevés oldalhajtást hoznak, ritkás koronaszerkezetűek lesznek, ezért minden féle képen a metszés ajánlott, ezzel szemben a rózsa típusú kajszik koronája, elsűrűsödésre hajlamos, ezek pedig ritkítást igényelnek.  A korona nagyságát illetően, méret és formáját tekintve, különbözőek lehetnek (fajtafüggő). A kajszik érésideje, június elejétől – július végéig terjed. A kajszi fajták többsége, öntermékenyülő. Mint általában minden csonthéjas, monília érzékeny, ez különösen érvényes a kajszi, vagy sárgabarackra. Vegyszeres védekezés minden esetben ajánlott.

Őszibarack

Közzétéve ,

Az érett, illatos, és ízletes őszibarack, méltán nevezhető a gyümölcsök királynőjének. Szénhidrát, és fehérje tartalma, a csonthéjas termésűek között, alacsonynak számít. Szélsőséges körülmények között is termeszthető, hazánk, az őszibarack biztonságos termesztés, északi határán helyezkedik el. Gyorsan termőre fordulnak, kiváló minőséget, csak öntözött őszibarackfa ad. Az őszibarackfa rendszeres, radikális metszést igényel. Jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz, de legeredményesebben, a jó vízgazdálkodású, levegős, tápanyagban és humuszban gazdag talajokon termeszthető. Túlságosan magas mésztartalmú talajokat nem kedveli az őszibarackfa. Őszibarack magoncokra, vagy mandula magoncokra történik az oltásuk. Hazánkban, általában, április első felében virágoznak, virágzási idejének eltérése kicsi, a virágzás menete gyors. Az őszibarack fajták, nagy általánosságban, öntermékenyülők. Július elejétől, szeptember elejéig történik az őszibarack érése.