Észak-Afrikában, Európában, Ázsiában, Kínában, Japánban, sőt még Szibériában is előforduló, igénytelen, gyepet alkotó, sziklakerti évelő. Rengeteg fajtája létezik, a gárdonyi kertészeti árudánk 8-10 fajtáját forgalmazza. A levelek formáját tekintve, lehetnek, hengeresek, laposak, oválisak, csipkés szélűek, (fajtától függően). 5-20 cm magasra megnő, május – augusztusban nyíló virágai, színre és formára való tekintettel, igen sokrétűek, fajtafüggőek. Talajban nem válogatósak, de a jó minőségű, jó vízáteresztő képességű talajokon igen jól fejlődik. Felhasználása, sziklakertekbe, nagyobb felületek talajtakarására, edényes beültetésre, sírokra, balkonládákba, egyaránt alkalmas, igénytelen, szárazságot tűrő, sziklakerti évelő.
Kategória bejegyzései: Növények
Hibrid eredetű, felálló szárú, bokros tövű lágyszárú évelő. Tojásdad levelei durván fogazott szélűek, szürkés-zöldek, ősszel sárga színűek. Virágai bordó – rózsaszín, a fagyokkal rézvörösre változnak. Kertészetünkben kapható a pompás varjúháj változat is, melynek paraméterei megegyeznek a fent említettel, csak a virága élénk rózsaszín. Augusztus – szeptember a virágzási ideje, 40-50 cm magasra növő lágyszárú évelő. Vágóvirágnak is nagyon alkalmas Jó méhlegelő virág. Laza, vagy közép kötött, mérsékelten száraz, tápdús talajba ültessük. Napos lejtők, teraszok, tetőkertek évelőágyak, színes lombú cserjékkel, díszfüvekkel társítható, de sziklakertünknek is ékes dísze lehet.
Európa, Ázsia hegységeiben honos, igénytelen, sziklakerti évelő. Sarj levélrózsákkal szaporodó, hosszú életű évelő, húsos levelei tőlevélrózsát alkotnak. Levelei kihegyezett csúcsú, lapát alakú, molyhosak, vagy szőrösek. Igen változatos színűek. 5-20 cm magasra nőnek. Napot kedvelő, áttelelő lombú, évelő növény. Sokágú állernyőben nyíló virágai, bíborvörös, vagy rózsaszín színűek, melyek június – júliusban nyílnak. Sovány, száraz talajba, napos, meleg termőhelyre való évelő növény. Sírokra, kőedényekbe, kővályúkba, sziklakertekbe, kiválóan alkalma évelő növény. Ezen kívül pedig értékes gyógynövény, a népi gyógyászatban nélkülözhetetlen.
Európa mediterrán régióiban honos kétnyári virág. Első évben bokrosodik, 20-25 cm széles, 30-40 cm magasra nő. Második évben hozza, sárga, fészkes, mutatós virágait, ezüstös-szürke lombjából kiemelkedve. A Hamvaska, ezüstösen-szürke, hamvas, és szőrözötten molyhos lombú kétnyári virág. Növénytársításban kiváló, parki, vagy edényes beültetésre, egyaránt alkalmas. Június-július a virágzási ideje. Szárazságtűrő, igénytelen, de ugyanakkor dekoratív növény. Napos helyre ültessük, humuszos tápanyagban dús talajt igényel. A rendszeres öntözést, és tápanyag utánpótlást meghálálja.
Gyors növekedésű, óriástermetű tűlevelű örökzöld fenyő, Kalifornia óceán közeli részén honos. Kényesebb, mint a hegyi mamutfenyő, lombja a tiszafáéhoz hasonló, csak élénkebb zöld. legöregebb példányai meghaladják a 300 évet, törzsátmérője 8-10 m. Alakja széles kúp formájú, koronája laza, szellős, tűlevelű örökzöld. Fiatalon nem túl szép növény, hosszú évek kellenek hozzá, hogy szép fává fejlődjön. Kényes, érzékeny fenyőfajta, tágas parkokba, de csak mikroklimatikusan szerencsés helyre ültessük. fiatal korában öntözést igényelő tűlevelű örökzöld. Meszes talajon nem fejlődik szépen. Gyakran erősen visszafagy, de törzse alsó részéből gyorsan regenerálódik.
Eddig ismert legidősebb példánya 3200 év, több mint 100 m magas, hozzávetőlegesen 10 m átmérőjű a törzse. Tömege több mint 100 tonna. Legnagyobb fa és lombtömegű fás szárú növény a földön. 200 éves korára éri el a 10 m-es törzsvastagságot. Szabályos, kúp alakú tömött szürkés kék lombú, tűlevelű örökzöld óriásfenyő. Létezik kékes lombú változata is (giganteum Glaukum, hasonló paraméterekkel rendelkezik). Tobozok csak nagyon idős korban jelennek meg rajta. Hajtásait ár alakú rövid levelek borítják. Szárazságtűrő, enyhén meszes talajon is jól fejlődik. Az átültetést rosszul tűrik, csak tavasszal bolygassuk, ha lehetséges. Fiatalon kissé fagyérzékeny tűlevelű örökzöld.
Régi bizonytalan eredetű ringlófajta. Julius második felében érő, igen nagy gyümölcsű ringlószilva. Nagytermetű törékenyágú koronát nevelő szilvafa, gyümölcse, nagyméretű, nagyjából gömb alakú 50-55 g súlyú. Lilás pirosas színű, húsa lédús, nagyon finom rostú, kiváló ízű, fénylő aranysárga húsú, magvaváló. Korai virágzású, gyengén termékenyülő fajta de igen bőtermő ringló a Sermina. Sharka vírussal szemben ellenálló. Porzói: Althann ringló, Ageni, Cacanska randa.
Nyugat-európában és a Kaukázusban honos évelő növény. Szőnyeget alkotó, elfekvő szárú, tojásdad – lándzsás, vagy ép szélű levelű sziklakerti évelő. Levelei szürkés-zöldek, 2-32 cm hosszúak. Virágai a szárak végén nyílnak, június – szeptemberben. A virágzási idő, fajtafüggő. 10-15 cm magasra nőnek. Napos, félárnyékos helyet kedvelő növény. Jó méhlegelő. Az enyhén meszes, laza szerkezetű, humuszos talajban érzi jól magát. Természethű kertekbe, kőfalak tetejére, sziklakertbe, sírokra, edényekbe, szegélynövénynek egyaránt alkalmas, sziklakerti évelő.
Július végén éri el szedési érettségét, Gyümölcse nagy vagy igen nagy 50-60 g súlyúak, ovális alakú, tetszetős küllemű a Silvia szilva. Héja lilás piros – liláskék, húsa, aranysárga, kemény, leveses, édes-savas, jó ízű, félig magva váló. Fája felfele törekvő, középerős növekedésű, korán termőre fordul. Megfelelő társításban rendszeresen és bőven terem a Silvia szilva. Virágai ön meddők, sharka vírussal szemben toleránsfajta. Porzófajtái: Ageni, president, Stanley
Különböző törzsmagasságúra oltott, boltozatos koronájú, földig lelógó ágú, igen értékes, kis növésű díszfa. Páratlanul szárnyaltan összetett levelei, későn fakadnak. 25 cm hosszúságúak, és sötétzöldek. Igen ritkán virágzik (nem jellemző). Nagyobb kertek, parkok, kiemelt, exponált helyeire, szoliternek ültessük a csüngőágú japán akácot. Ha rendszeresen metsszük, akár ágyásokba, kisebb kertekbe, sírokra is ültethető. Napos helyet kedveli, humuszban gazdag, jó vízháztartású talajba ültessük. betegségekkel szemben ellenálló a csüngőágú japánakác.