Crataegus paul’s scarlet (Piros virágú galagonya)

Kisméretű lombhullató díszfa mely 3-6 méter magasra nő. Kérge fiatal korában sárgás színű, később idősödve a kérge szürkés színűre változik. Sűrű ágrendszerű, felálló ágú, tövises ágai vannak, levelei fényes sötétzöld színűek, fonákjuk tompazöld színűek. Karéjos levelei ősszel sárgás-vörösre színeződik. Piros virágú galagonya nagyjából a lombfakadással egy időben hozza gyönyörű, telt sötétpirosas virágait, május és június első felében virágzik. Termései apró gömbös formájúak és piros színűek. Piros virágú galagonya felhasználása igen sokrétű kis termete miatt, egyaránt alkalmas utcai fásításra-vezetékek alá, parkokba, kisebb vagy nagyobb kertekbe egyaránt alkalmas lombhullató díszfa a Crategus Paul” s scarlet. Lehetőleg napos helyre ültessük, talajokkal szemben igénytelen még a meszes talajokon is megél. crategus teljes virágzásban

Pyrus communis (Díszkörte)

Pyrus-communis-díszkörte1pyrus-comonis-vadkörte-virága1Kápát medencében őshonos díszfa a vadkörte Pirus communis.  Közép magara növő 8-10 méter magasságúra megnövő díszfa a vadkörte. Korona formája fajtafüggő. Termőhely iránt igénytelen, hazánkban mindenhol előfordulhat. Levelei körtére jellemzőek, virága fehér színűek és bogernyőbe nyílnak áprilisba lombfakadás után. Termése (a vackor) váltakozó formájú, alakú, nagysága 3-5 centiméter, fanyar ízű, felhasználása főleg pálinkafőzésre gyűjtik termését. Szárított leveleiből, különböző gyógyhatású teát készítenek, főzete fertőtlenítő hatású, ezért, mint gyógynövény is jelentős díszfa.pyrus-comonis-pusztulófélben-nagyon-időskorában

Dönniens Gelber.(sárga cseresznye)

Dönissens Gelb.1Kanadában előalították elő 1967ben, külföldön elterjedtfajta, hazánkban 1976 óta telepítik, de inkább csak fajta választék képen. Gyümölcse igen nagyméretű kissé lapított, a sárga cseresznye nagyon édes bő levű, fedőszíne sárga napos oldala pirossal bemosott kissé, húsa szintén sárga színű. íze jellegzetesen savas, édeskés, és zamatos, repedésre nem hajlamos. Felfele törekvő koronát nevelő cseresznye a sárga cseresznye, közép erős növekedésű a fája. Termés hozama bőnek és kiszámíthatónak mondható, megbízható a Dönnisens Gelber, sárga cseresznye.  Sárga színe végett a madarak nem szeretik.Porzói: Hedelfingeni óriás, Germesdorfi.Dönissens Gelb

Quercus Rubra (Vörös tölgy)

quercus rubra vöröstölgy1..jpg2Az összes hazai tölgy fajtáktól, jól elkülöníthető, leveles, mint levéltelen állapotban. A Vörös tölgy Észak-Amerikában őshonos, lombhullató díszfa, melynek 20 cm-nél is hosszabb levelei ősszel, rubinvörösre színeződnek. Innen ered a Vörös tölgy elnevezés is. Virágszíne sárga, levelei karéjosak, termése, makk. Nagyméretű díszfa, mely 20-25 m magasra is megnő. A Vörös tölgy kérge fiatalon, és idős korában is, egyedülállóan a tölgyek között, sima, és szürke színű. Makk termése, két év alatt érik be. Felhasználása sokrétű. Értékes ipari fa, de dísznövényként is kiváló a Vörös tölgy. Parkokba, nagyobb kertekbe, egyaránt ajánlott.

Poncirus trifoliata (Vadcitrom)

Poncirus trifoliata, vadcitrom1Észak-Kínában őshonos ez a különlegesen dekoratív díszcserje mely 1.5-6 méter magasra nő. Ázsiába elég elterjedt díszcserje, Japánban olyannyira elterjedt, hogy vitatják származását annyira magukénak tekintik a vadcitromot. Hajtásai matt fényűek, enyhén barázdáltak, és sötétzöld színűek, amit 2-5 centis tövisek borítanak spirális alakban. A vadcitrom levelei tojásdadak, bőrszerűek, 2-6 cm nagyságúak, és sötétzöld színűek. Első pár évben örökzöld lombozatú, majd későbbiekben folyamatosan lombhullatóvá válik, teljesen télálló értékes díszcserje. Virágai enyhén illatosak, mindig egyéves vesszőkön hozza, levélhónaljba, 3-5 cm nagyságú fehér virágát, áprilisban-májusban. A vadcitrom termése gömbölyű, 5-6 cm nagyságú, aranysárga színű, a rengeteg mag miatt élvezeti értéke jelentéktelen, de C vitamintartama viszont igen magas. Teák ízesítésére, zselék készítésére alkalmas. Lombhullás után is sokáig a fán maradnak termései, melyek nagyon impozánsak és dekoratívak, mediterrán hangulatot keltenek. Vadcitrom felhasználása, nyírt szoliterként, vagy sövénynek kiválóan alkalmas. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük és humuszos, lehetőleg mészmentes, jó vízellátású talajban fog megfelelően fejlődni a vadcitrom. Rendszeres öntözést a nyárfolyamán erős növekedéssel, bő virágzással és bő terméssel hálálja meg.Poncirus trifoliata, Vadcitrom

Mirandino rosso (Árpával érő körte)

Mirandino rosso (Árpával érő körte)

Olaszországban nemesítették 1700 körül. Viszonylag kisméretű gyümölcse, megnyúlt körte alakú, sárga alapszínű pirossal bemosott. A mirandino rosso értéke elsősorban a koraiságában van. Húsa jó konzisztenciájú, illatos, aromás édeskés ízű. Termőképessége kiemelkedően jó, korán termőre fordul. Fája középerős növekedésű, metszés nélkül is kielégítő minőséget ad.

 

Cercis Canadensis (Júdásfa)

judásfa,1Zömmel a mérsékelt övben és Észak-Amerikában honos értékes dekoratív lombhullató díszfa a Júdásfa. Közepes termetű, hüvelyes termésű értékes díszfa a Júdásfa, levelei kerekded vese alakú, és ősszel sárgára színeződnek. Pillangós virágai minimum kétéves vagy annál idősebb ágakon és a törzsön tömegével nyílnak apró pirosas, lilás színűek. Termése hüvelyes termésű, virágzása még lombfakadás előtt áprilisba és májusban történik. A júdásfa Dél-Európából került hazánkba a huszadik század eleje táján. Növekedési erénye fiatalkorában nagyon erős, későbbiekben a növekedése lelassul és állandósodik, kb. ez nyolc-tíz éves korban következik be. Napos vagy félárnyékos helyet és tápanyagban gazdag nyirkos talajon fejlődik legjobban a Kanadai Júdásfa. Átültetést idősebb korában erősen megsínyli, ha lehet, inkább ne kíséreljük meg az átültetést. Felhasználása dekoratív jellegéből adódóan igen sokrétű, mint például: bármely kertbe, közparkba, vagy utcai fásításra, távvezetékek alá egyaránt kitűnő lombhullató díszfa a Júdásfa.judásfa

Egy pár szót a naspolyáról,

Hazánkba a római légiók hozták be, feltehetően Kis-Ázsiából származik. A naspolya gyümölcse, az almatermésűek között, a legmagasabb a C vitamintartalmú, és a pektin tartalma is nagyon magas, Ugyanakkor magas a kalóriatartalma. Minden gyümölcstermő vidéken termeszthető, de a hűvösebb, párásabb klímát, jobban kedveli. Félárnyékban is termeszthető. Igénytelen gyümölcsfa. Különböző talaj típusokhoz is jól alkalmazkodik, de a mélyrétegű, nyirkosabb talajokat jobban szereti. Kemény teleinket is jól tűri. Kistermetű fa, vagy cserje, vagy akár sövény is nevelhető belőle. Lombkoronája, önmagában is szép dísze lehet kertünknek. Legtöbbször elhúzódva nyílnak virágai, május folyamán, egyedül álló bokrai is jól teremnek, mivel öntermékenyülők.

Ami fontos a málnáról és a szederről,

Kiváló bel tartalmi értékű, a hazánkban termesztett málna. A cukor és a sav aránya, harmonikusnak mondható, az átlagosnál nagyobb a C, P, B9 vitamintartalma. A málna gyümölcsének biológiai és élvezeti értéke jelentős. Éves vízigénye, 800-1200 mm. Hűvös, csapadékos éghajlatú, területeken kialakult, erdei növénytársulások tagja (Vadmálna). A málna alacsony hőigényű gyümölcs faj, a leghidegebb teleinket is jól viselik, viszont a téli, szélsőséges hőingadozások, rügy és vesszőpusztulást okozhatnak. A málna, mint erdőszéli növény, vagy gyümölcs, enyhén savanyú talajban fejlődik megfelelőképpen. A málna és a szeder, évelő gyökérzettel, és két éves föld feletti hajtással rendelkező, félcserje. Különbség a két növény között, hogy a málna sarjai általában 1-2 m magasságúak, a szederé, pedig 4-6 m hosszúra is megnő, és fut. A szeder első éves vesszői meddők, termést a másodéves termővesszők oldalrügyeiből képződnek. A málna levelei, hármasan, vagy ötösen szárnyasan összetettek, míg a szeder levelei, tenyeresen összetett. A málna és a szeder öntermékeny. A gyümölcs kifejlődéséhez, 30-40 nap szükséges. A szeder és a málna, későn virágzik, kinyílott virága, nem szenved fagykárt. A málna és szeder fajták érési ideje, június elejétől, október végéig tart. Mivel a szeder és a málna két éves vesszőkön terem, a letermett vesszőket, minden évben, föld felett vágjuk le. A szedernél ugyanígy járjunk el, azzal a különbséggel, hogy az éves vesszőt is visszavághatjuk, ha hely szűkében vagyunk.

A-dióról.

Hazánk területén bárhova ültethetünk diót, megtalálja az életfeltételeihez szükséges környezetet. Hazánk, a dió termesztés északi határához közel van. A korán fakadó fajtáknál, már a mínusz 1 C fok hideg is, teljes fagykárt okoz. Túlzott nyári hőséget is nehezen viseli, főként, ha ez a talaj, szegényes vízellátásával is párosul. Természetes előfordulási helye, folyók árterében van, folyó kísérő növény a dió. Évi csapadékigénye, 800-1000 mm. Magoncokból ültetett csemeték, nagyon későn fordulnak termőre, és nem örökítik az anyafa előnyös tulajdonságait. Ezért mindenféle képen oltványokat kell telepíteni. A dió fogyasztása nagyon jó élettani hatása miatt, elengedhetetlen.