Ezt a gyógynövényt–fűszernövényt, évezredek óta használják. Az ókori görögök, főként gyógyhatása miatt, kígyómarás ellen, szellemi frissesség fokozására használták. A középkorban, kolera, epilepszia gyógyítására is használt  gyógynövény. A IX. századtól már termesztik, annyira értékes növény volt, hogy a kínaiak 3-4 font teát adtak egy fontjáért. A zsálya, 50-70 cm magas, szűrkén molyhos, elliptikus levelű félcserje (leveleinek színváltozata fajtafüggő). Virágai ibolyaszínűek, június-júliusban nyílnak. Napos, tápanyagban gazdag helyre, lehetőleg előnevelt palántát ültessünk. Zsálya gyűjtése, virágzás kezdetén ajánlott, szellős, száraz, árnyékos helyen szárítsuk. Rozmaringgal keverve, különleges ízt ad az ételeknek. Fűszernövény-ként igen kiváló, zsíros húsételek (kacsa, liba, pulyka, vadhúsok, töltelékek) ízesítésére. Pikáns ízt kölcsönöz a máj, a főtt és a sült halételeknek, pástétomoknak. Lágy sajtok, és főtt tészták ízesítésére is használjuk. Dísznövény-ként is kiváló évelő, mely sziklakertekbe, napos rézsűkbe, útszegélyekre, edényekbe, dézsákba ültethető. Nem csak a változatos levélzetével díszít, hanem tartós, mutatós virágával is, jó méhlegelő. Gyógynövény-ként, a zsályáról köztudott, hogy fertőzés gátló, összehúzó, szélhajtó és görcsoldó hatású, valamint általános antibiotikum. Torokgyulladás, elégtelen emésztés, hormonális bajok gyógyítására, és az agy serkentésére is használják.