Fás szárú kúszó nővények családjába tartozó növénynemzetség. Elterjedési területe igen kiterjedt dél-Európa, Észak-Afrika, Közép és kelet Ázsia. Borostyán a közhiedelemmel ellentétben a kapaszkodó gyökereivel tápanyagot és vizet képtelen felvenni csupán a növény rögzítésére-kapaszkodására szolgál. Közép-európában egyetlen fajuk honos a Hedera Hélix avagy a közönséges borostyán, mely húsz-harminc méter magasra is fel kúszik. Kőszirtekre, falakra, fákra, bármire amit elér fel kúszik, amiben meg kapaszkodik. Függőleges felület híján, a talajon mint talajtakaró lomblevelű örökzöld díszcserje funkcionál. Levelei világoszöld-sötétzöldek, melyek fehér vagy sárga márványozásúak felületük mattak vagy fényesek. Kúszó szárain tenyér vagy szív alakú levélkéi négy-nyolc centiméter nagyságúak és három-tíz centis nyélen ülnek. Nyár végén vagy ősszel hozza sárgás apró virágait három-öt centi átmérőjű ernyőkbe tömörülve. Kései virágzása jó lehetőség még utoljára a méheknek hogy egy kis méznek valót gyűjtsenek télire (kiváló méhlegelő). Termései apró bogyó (borsó nagyságú) fekete vagy bíborlilás színűek, tél vége felé érnek be és a madarak életmentő tápláléka lehet a zord időben, az ember számára viszont mérgezőek. Drogja házi szerként nem használható mivel nagyon erőshatású. Borostyán: köhögés és felső légúti megbetegedések kezelésére alkalmas gyógynövény. Nagyon hosszú életű lomblevelű örökzöld díszcserje négy-ötszáz éves példányok nem ritkák. Már az ókorban is népszerű gyógynövényként említi több neves ókori szerző. Napjainkban is bizonyított a borostyán levél kivonatának hatékonysága molekuláris biológia szintjén is bizonyított. Népi gyógyászatban belsőleg: lép, epehólyag, májrendellenességek valamint köszvény, ízületi gyulladások, reuma és vérhas kezelésére használatos, külsőleg: parazitás megbetegedések, gyulladások, idegfájdalmak, égési sebek, fekélyek, reumatikus panaszok és visszérgyulladások kezelésére alkalmas gyógynövény. Gyermekeknél és terhes nőknél nem ajánlott a használata! Felhasználása igen sokrétű és nagyon igénytelen
kúszó díszcserje.
Címke archivum: lomblevelű kúszó díszcserje
Délkelet-Ázsiából származó lomblevelű örökzöld fás szárú csavarodva kúszó díszcserje. Eredeti élőhelyén 8-10 méter magasra is felfut, hazánkban hozzávetőleg csupán 2-4 méter magasra tekeredve kúszik. Kissé fagyérzékeny ezért lehetőleg védett fekvésbe ültessük a csillagjázmint, laza tápanyagban, gazdag földben fejlődik jól. Fehér, vagy sárga négyszirmú virágai erősen jázmin illatúak, de mégsem tartozik a jázminfélék családjához, nevét az illata miatt kapta. Tavasz végétől jóformán ősz vége feléig virágzik (feltétele, hogy virágzás után mindig vágjuk vissza és akkor újra virágozni fog). Csavarodva kúszó szára erőteljesen nő, levelei, hegyesedő végűek és oválisak és sötétzöld színűek, fonákjuk molyhos, a szárakon a levelek átellenesen nőnek. Napos félárnyékos helyet kedveli a csillagjázmin. Tápanyagban gazdag jó vízáteresztésű humuszos talajban fejlődik megfelelően. A növény szárában lévő fehér tejnedv szerű folyadék, mérgező: bőr és szem irritációt okoz! Mérsékelten fagytűrő kúszó díszcserje, védett fekvésbe ültessük lehetőleg, vagy kemény hideg ellen takarjuk. Alkalmasint néha pajzstetű és atkafertőzés lehetséges, vegyszeres védekezés ajánlott.
Az alap faj, Kínában és Japánban őshonos. 2-4 cm-es kerekded, zöld-fehér tarka levelű, lomblevelű örökzöld,kúszó díszcserjecserje. Talajtakarásra, rézsűk beültetésére, vagy dézsába ültetve ajánlott. Enonymus fortunei Emerald Gaiety, magas törzsre oltott egyedei szoliternek, illetve dézsás növénynek alkalmas. Közepes vízigényű, talajokra nem túl igényes, télálló növény. Napos helyen érvényesül tarka lombozata. Télen a levelei elszíneződnek. Magastörzsre oltott egyedeit rendszeresen metszük ( formaalakító metszés)