Brazília trópusi és szubtrópusi vidékein honos, ahol gyomnövénynek számít. Európába, a spanyolok hozták be, gyógyhatása miatt. Afrikába, Ausztráliába, Indiába dísznövényként került be, de mára már, gyomnövénynek számít a sétányrózsa, nagyon erőszakosan terjedő díszcserje, a honos fauna rovására. 1-2 m magasra növő bokor, vagy kisebb termetű fa. Metszéssel, koronája formázható. Redőzött, sötétzöld levelei hosszúkásak, jellegzetes citromillatú. A levelek és a hajtások is szőrösek, virágait egész nyáron hozza, amelyek különböző színűek, és félgömb alakúak. A félgömbök, sok kis csöves virágból tevődnek össze. Termése, lilás-fekete, és mérgező. Átlagos, jó minőségű talajba (6-7 pH tőzeg kiválóan alkalmas erre a célra). Teleltetése, 10-13 fok C. Ha teljesen visszavágjuk, pincében is teleltethetjük, fény nélkül. Nyáron, sok napfényt, rendszeres öntözést, és rendszeres tápoldatot igénylő díszcserje, de a déli, tűző napot nem kedveli. Felhasználása, nyáron, akár szabad földbe is kiültethető a sétányrózsa, de többnyire, cserepes, illetve dézsás díszcserjeként használjuk. Metszéssel, törzses, vagy bokorformára nevelhető, a metszéssel a koronáját sűrítjük. Metszeni, egész szezonban lehet. Virágai, ahogy öregszenek, színe változik (a németeknél, színváltó rózsaként ismerik). Virágai, lehetnek, rozsdabarna, narancssárga, rózsaszín, fehér, citromsárga színűek. A sétányrózsa gyógyhatása, antiszeptikus hatása miatt, rovarcsípésre, horzsolásra. Teája, reuma, megfázás, torokfájás és láz kezelésére is alkalmas. Mexikóban, kígyómarás elleni szerként is használják.