Szögletes sima levelű, vékony szövetű, csupasz fonákú. Szedési érettségét augusztus közepén elérő szőlő. Közepesen tömött fürtű, ropogós, olvadó húsú, sárgás fehér színű, finom ízű bogyókkal. Ritka szellős lombot nevelő szőlő, bőtermő, fagyra, rothadásra érzékeny.
Címke archivum: kúszó növény
Középnagy ötszögletű levelei vannak, szélei csipkések, felszíne csupasz, fonákja pókhálós. Ez a rezisztens csemege szőlő augusztus második felében éri el szüretelési érettségét. Középnagy, kissé tömött fürtű csemegeszőlő, gömbölyű bogyojú, melyek nagyok, kékek, hamvasak, nem mintázottak. Héja vékony. Ropogós, olvadó húsú, semleges ízű kék csemegecsőlő. Fagytűrő, rezisztens fajta, jó pultálló, kevésbé rothad. Igénytelen fajta szőlő.
A csabagyöngye levele kerek vagy háromkaréjú , korán sárgulnak, rozsdásan pettyeződnek. Közép nagy vállas fürtű fehér csemege illetve bor szőlő, július vége felé érik el a szüretelési érettséget. Hazánkban a legkorábban érő fehér csemege szőlő. De ugyanakkor kitűnő minőségű bor is készíthető belőle. Csabagyöngye bogyói gömbölyűek, halvány sárgák és muskotályos ízűek. Rothadásra hajlamos, kettős hasznosítású szőlő. Sok másodtermést nevel, nemzetközileg elismert szőlőfajta. Nagyüzemi termesztésbe és kis kerti termesztésben egyaránt kedvelt szőlő fajtánk.
A chasselas karéjú levele kissé hólyagos felületű, levélszéle kissé felpöndörödik. Szüretelési érettségét szeptember elején éri el ez a szőlő. Hengeres vagy vállas fürtjei középnagyok. Bogyói zöldes-fehértől rózsaszínenát változóak, melyek gömbölyűek, lédús, kellemes ízűek. Szálvesszős metszést igényel, sokáig a tőkén tartható, rothadással szemben ellenálló szőlő.
Széles, csipkés, mélyen és ritkán bemetszett levelű, levélnyele vöröses-zöld. Az afuz ali fehér csemegeszőlő szüretelési érettségét október közepe táján éri el. Megnyúlt bogyói nagy vagy nagyok, pontozott, sárga, alig hamvas, húsa ropogós, lédús csemegeszőlőszőlő. Afuz ali fürtjeinek átlag súlya 270 gramm, mely vállas vagy ágas alakú.
A zalagyöngye szedési érettségét szeptember közepe táján éri el, szürkés-zöld levelei aszimmetrikus felépítésűek, alig tagoltak. Zalagyöngye termése tetszetős, vállas, ágas laza fürtű, bogyói sárgás-zöldek, napos oldalukon rozsdás bevonattal. Nem tartozik a rothadékony fajok közé. Bőtermő szőlőfajta, másodtermést is nevelnek, hosszú őszökön be is érik. Diszkréten illatos, lágy karakterű asztali bor készíthető belőle, mely jellegzetes illatú és zamatú. Ez a szőlő kettős hasznosítású, bor-, illetve csemegeszőlőnek is kiváló, rezisztens fajta.
A szőlő fénykedvelő növény, a teljes árnyékot nem tűri, de a szórt fényt jól hasznosítja. Napon a bogyók jobban színeződnek, több szín anyagot termelnek, vastagabb lesz a héjuk, több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. A szőlőt már az ősember is ismerte. Hazánkban az érési idő június közepétől október végéig elhúzódik. A szőlő talaj iránt nem különösebben érzékeny, meszes talajokon, savban gazdag termést kapunk. Löszös talajokon, színben gazdag, közepesen, vagy gazdag savtartalmú szőlőt tudunk termeszteni. Homoktartalmú ültetvényeken, többnyire lágy borokat tudunk készíteni. A talaj a termés, és a bor jellegére, minőségére gyakorolt hatása, a fajtától is nagymértékben függ. A fajta és a talaj szerencsés találkozása, illetve tudatos összeegyeztetése, egyik fontos feltétele a kiváló minőségű borok termelésének.
Szőlő ültetésével és ápolásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók:
Az ültetés, a következő képen történik. Ássunk egy 60x60x60 cm-es gödröt, a talaj felső termőrétegét egyik oldalra dobjuk, a gödör alsó részéből kitermelt földet az ellenkező oldalra.
A gyökeres oltványnál a gyökereket 2/3-ára csípjük vissza, ültetés előtt pár órára állítsuk vízbe, ezután a gödör aljára 20-25 kg szerves trágyát rakjunk mielőtt az oltványt a gödörbe, raknánk a talaj felső rétegéből, dobjunk annyi földet, hogy a trágyát befedje. Ezután helyezzük a gödörbe a szőlőoltványt, porhanyós földdel takarjuk be a gyökereket, majd öntsünk annyi vizet a gödörbe, hogy iszapoláshoz elég legyen. Temessük be a gödröt, és az oltványt tapossuk jól körbe. Ezután kupacoljuk (csirkézzük) fel annyira a földet, hogy teljesen betakarja az oltványt, mert ez védi a mechanikai sérülésektől, a téli fagyoktól és a napégéstől. Tavasszal várjuk meg, hogy a sarjadó hajtások önmaguktól bújjanak ki a kupacból. Csak ezután bonthatjuk ki. A konténerben nevelt oltványok ültetése csak annyiban különbözik, hogy az iszapolást elhagyhatjuk, elég az öntözés, de a talajt tömöríteni továbbra is szükséges, és a kupacolás is elmaradhat. A további nevelésnél el kell dönteni, hogy milyen művelésű rendszerben szeretnénk nevelni a szőlőt. Más metszést igényel a kordonos, vagy a tőkés nevelési rendszer. A szőlő igényes az ápolási munkák rendszeres elvégzésére, tavaszi metszés feltétlen szükséges, nyári zöldmunkáknál hajtásválogatás (fattyazás), és kacsolás.
A szőlő növényvédelme:
Rügyfakadás előtt lemosó permetezés nélkülözhetetlen, további növényvédelem megelőző jellegű vagy tünetkezelő. Újabban sok rezisztens fajták is forgalomban vannak, melyeket gárdonyi kertészeti áruda üzletünk is forgalmaz. A rezisztens fajtáknál is szükséges a vegyszeres kezelés, de az igényesebb szőlő fajtákhoz viszonyítva harmad annyiszor kell permetezni.