Egy pár szót az almafáról,

Egészséges táplálkozásunk szerves része, egyik legnépszerűbb gyümölcsünk az alma. Alkalmazkodó képessége igen jó, 15-30 Celsius fok között biztonságban termeszthető, de minőségi, és mennyiségi termés, csak szélsőségektől mentes helyeken érhető el. Éves vízigénye, 600-800 mm, melyből a tenyészidőszakban, 350-500 mm az igénye. Magyarországon termeszthető fajtáknak többségén, az alma nyári vízigényét, csak öntözéssel tudjuk kielégíteni. Lehetőség szerint törekedjünk a korona kialakításnál, metszésnél, arra, hogy levegős, szellős legyen a koronája. Így, főleg a gombabetegségekkel kapcsolatos teendőink könnyebbé válnak, gondolva a permetezésre, és nem fülled be a korona olyan könnyen. Különböző korona kialakításban, vagy kordonos kialakítású ültetvényeket telepíthetünk. Az érési idő tekintetében, július elejétől – október végéig terjed. Vannak törpe növekedésű alanyokra oltott fajták, melyek sekélyen gyökeresednek, ezért nyaranta, mindenféle képen öntözést igényelnek.A fél törpe, és a középnövekedésű alanyokra oltott alma fajok, valamivel jobban tűrik a szárazságot, és tűzelhalással szemben kisebb érzékenységet mutatnak.Középerős, és erős növekedésű alanyokra oltott fajták nem túl igényesek, száraz, homokos talajon is jól fejlődnek.

Gesztenye általános tudnivalói.

Mészmentes, savanyú kémhatású talajon termeszthető. Éves vízigénye, tetemes, 700-800 mm. Téli hideget, viszonylag jól bírja. A tavaszi fagyok nem károsítják. A leghosszabb életű gyümölcsfaj hazánkban. Előfordulnak több 100 éves fák is (6-700 éves példányok is találhatók Kőszeg környékén). 30-35 m magasságot is elérheti a gesztenyefa. Gyorsan nő, tősarjakról folyamatosan megújul. Gesztenye állományunk, évszázadok óta napjainkig, zömében, gyökér nemes magoncok. Későn fakad, április közepétől, május elejéig tart. Többnyire egy ivarú virágzatú, hím és nő ivarú virágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki. A gesztenyefa későn virágzik, június végén, július elején. A különböző ivarú virágok nem egy időben nyílnak, ezért a fajták idegen megporzásra szorulnak. A termés érése, fajtától függ. Szeptember végétől, november elejéig tart.

Kajszi, vagy sárgabarack

Legértékesebb, leg sokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk, a kajszi-sárgabarack. A cukor és a savtartalom harmóniája intenzív aromával párosul. Magas rozstartalma, kedvező étrendi hatású. A friss kajszinak a karotin tartalma magas, az aszalt gyümölcsnek viszont, a kálium tartalma magas. Hazánk a kajszi gazdaságos termelés, északi határán fekszik. A Kajszi termesztés, a kevésbé fagyveszélyes helyen ajánlott, a korai virágzásúaknál a tavaszi fagy terméskiesést okozhat. Kissé meszes, levegős talajokon fejlődik legjobban. Mész érzékeny, savanyú talajokon nem ajánlott a termesztése. A csonthéjasok után, 10-15 évig ne ültessünk kajszit. Kedvező körülmények között a kajszi, igen gyorsan növekszik. Túlnyomó többségben a kajszik, kevés oldalhajtást hoznak, ritkás koronaszerkezetűek lesznek, ezért minden féle képen a metszés ajánlott, ezzel szemben a rózsa típusú kajszik koronája, elsűrűsödésre hajlamos, ezek pedig ritkítást igényelnek.  A korona nagyságát illetően, méret és formáját tekintve, különbözőek lehetnek (fajtafüggő). A kajszik érésideje, június elejétől – július végéig terjed. A kajszi fajták többsége, öntermékenyülő. Mint általában minden csonthéjas, monília érzékeny, ez különösen érvényes a kajszi, vagy sárgabarackra. Vegyszeres védekezés minden esetben ajánlott.

Körtefa

A mérsékelt égövi gyümölcsök között, az alma után, legjelentősebb gyümölcsfaj. Bel tartalmi értéke, hasonló az almáéhoz. Épp olyan gazdag ásványokban és vitaminokban. Kálium, kalcium, magnézium tartalma, viszont magasabb, mint az alma. Régóta ismert a népi gyógyászatban is a körte, vérkeringés szabályzó, vízhajtó, emésztőrendszer méregtelenítő, só oldó és savtalanító (főleg köszvényben szenvedőknek), és vesebetegségben szenvedőknek. A körte érési ideje, július elejétől – október végéig húzódik. A körte, az igényes gyümölcsfajok közé tartozik. Éves csapadékigényük, 700-800 mm, amit a természet nem mindig tud biztosítani, ezért a nyári öntözés szükséges, a sikeres termesztés érdekében. Az intenzív vízellátás, főleg a gyümölcs növekedésénél nagyon fontos. A kiegyenlített klímát kedveli, korai virágzása miatt, fagykárosodást is szenvedhet. Egyes körtefajok (Diel vajkörte, Conference), csak hűvös, párás klímában érzik jól magukat. Kevesebb fényre van szükségük, mint az almáknak. A körtefa, középkötött, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, vályog és agyagos talajokban fejlődik legszebben. Gyenge minőségű talajokon, a gyümölcsök apróbbak maradnak, a gyümölcs húsában kő sejtek fejlődnek, ami az élvezeti értékét csökkenti. A körtefa, metszést igényel, koronáját metszéssel tudjuk formálni, alakítani, sövényként is termeszthető.

Málna – szeder

Kiváló bel tartalmi értékű, a hazánkban termesztett málna. A cukor és a sav aránya, harmonikusnak mondható, az átlagosnál nagyobb a C, P, B9 vitamintartalma. A málna gyümölcsének biológiai és élvezeti értéke jelentős. Éves vízigénye, 800-1200 mm. Hűvös, csapadékos éghajlatú, területeken kialakult, erdei növénytársulások tagja (Vadmálna). A málna alacsony hőigényű gyümölcs faj, a leghidegebb teleinket is jól viselik, viszont a téli, szélsőséges hőingadozások, rügy és vesszőpusztulást okozhatnak. A málna, mint erdőszéli növény, vagy gyümölcs, enyhén savanyú talajban fejlődik megfelelőképpen. A málna és a szeder, évelő gyökérzettel, és két éves föld feletti hajtással rendelkező, félcserje. Különbség a két növény között, hogy a málna sarjai általában 1-2 m magasságúak, a szederé, pedig 4-6 m hosszúra is megnő, és fut. A szeder első éves vesszői meddők, termést a másodéves termővesszők oldalrügyeiből képződnek. A málna levelei, hármasan, vagy ötösen szárnyasan összetettek, míg a szeder levelei, tenyeresen összetett. A málna és a szeder öntermékeny. A gyümölcs kifejlődéséhez, 30-40 nap szükséges. A szeder és a málna, későn virágzik, kinyílott virága, nem szenved fagykárt. A málna és szeder fajták érési ideje, június elejétől, október végéig tart. Mivel a szeder és a málna két éves vesszőkön terem, a letermett vesszőket, minden évben, föld felett vágjuk le. A szedernél ugyanígy járjunk el, azzal a különbséggel, hogy az éves vesszőt is visszavághatjuk, ha hely szűkében vagyunk.

Mandula

A mandulafa biológia igényeit, hazánk éghajlata nem elégíti ki tökéletesen. Hazánk a mandula termeszthetőségének északi határán helyezkedik el. Fagytűrő képességük, összefüggésben van, a fák kondicionális állapotával. A papírhéjú fajták fagyérzékenyebbek. Nagyon korai virágzású fajtákat, a mínusz 3-5 fokos lehűlések, gyakran károsítják. Fényigényes, 2500-300 óra napsütés szükséges, ezért olyan helyre ültessük, ahol megfelelő mennyiségű fényt kap.  A fényhez jutást, ritkító metszéssel elősegíthetjük. 400-500 mm az éves vízigénye. Gyakran erős, vastag törzset nevel. Koronája hajlamos az elsöprűsödésre, kedvező körülmények között, nagy, hosszú életű fává fejlődik. Szívósságánál fogva, megtelepszik, a napégette, száraz, sziklás lejtőkön is, de itt többnyire, csak bokor nagyságúra nő. Hazánkban, forgalomban lévő mandulafák, önmeddőek, ezért porzót igényelnek.

Meggy

Egyik leg sokrétűbb felhasználású gyümölcsünk, melyet frissen, fagyasztva, aszalva, és különböző ipari feldolgozottság formájában fogyasztunk, magas élvezeti értékű gyümölcs. Igénytelen, nagy alkalmazkodó képességű gyümölcsfaj a meggyfa. Éghajlati viszonyokat tekintve, elég tág határok között termeszthető. A cseresznyénél is jobban viseli a téli hideget. Szélsőséges talajtípusokon is termeszthető, kivéve, futóhomok, és szikes talaj. Kémhatással szembeni tűrőképessége, nagyfokú. Gombabetegségekre fogékonyabb, mint a cseresznye, kajszi után, lehetőleg ne telepítsük. A meggyfa, kevés kivételtől eltekintve, erősen monília érzékeny. megvédeni, csak vegyszeres védekezéssel tudjuk. Növekedési erélyüket, habitusukat tekintve, különböző fajtájúak lehetnek. Érési idejük június elejétől – július végéig terjed. Meggyfajtáink nagyobbik része a virág rügyeinek zömét a hajtások felső harmadán hozza. Fel kopaszosodás, fényszegény körülmények között következik be. Sajmeggy, vagy vadcseresznye alanyokra oltják. A vadcseresznyére oltottak, laza és kötött talajon, egyaránt jól fejlődnek. Virágzási idejük, április második fele, május eleje.

Mogyoró

A mogyoró, napos, nyirkos talajú domboldalakat kedveli. Sekélyen gyökeresedik, ezért 50 cm vastag termőréteg is megfelelő számára. Jó formán, minden féle talajtípuson megél. Mészigénye közepes, évi 600-650 mm a vízigénye. Az extrém hidegek a hajtásokat károsítják. Korai virágzását, a tél végi, kora tavaszi hidegek veszélyeztetik. A mogyoró, saját virágporával nem termékenyül, tehát önmeddő. Fényigénye, átlagosan évi 1800 napfényes óra. Metszést nem igényel, esetleg ritkítani kell. A mogyoró élettani hatása kiváló.

Naspolya

A naspolya gyümölcse, az almatermésűek között, a legmagasabb a C vitamintartalma, és a pektin tartalma, Ugyanakkor magas a kalóriatartalma is. Minden gyümölcstermő vidéken termeszthető, de a hűvösebb, párásabb klímát, jobban kedveli. Félárnyékban is termeszthető. Igénytelen gyümölcsfa. Különböző talaj típusokhoz is jól alkalmazkodik, de a mélyrétegű, nyirkosabb talajokat jobban szereti. Kemény teleinket is jól tűri. Kistermetű fa, vagy cserje, vagy akár sövény is nevelhető belőle. Lombkoronája, önmagában is szép dísze lehet kertünknek. Legtöbbször elhúzódva nyílnak virágai, május folyamán, egyedül álló bokrai is jól teremnek, mivel öntermékenyülők.

Őszibarack

Az érett, illatos, és ízletes őszibarack, méltán nevezhető a gyümölcsök királynőjének. Szénhidrát, és fehérje tartalma, a csonthéjas termésűek között, alacsonynak számít. Szélsőséges körülmények között is termeszthető, hazánk, az őszibarack biztonságos termesztés, északi határán helyezkedik el. Gyorsan termőre fordulnak, kiváló minőséget, csak öntözött őszibarackfa ad. Az őszibarackfa rendszeres, radikális metszést igényel. Jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz, de legeredményesebben, a jó vízgazdálkodású, levegős, tápanyagban és humuszban gazdag talajokon termeszthető. Túlságosan magas mésztartalmú talajokat nem kedveli az őszibarackfa. Őszibarack magoncokra, vagy mandula magoncokra történik az oltásuk. Hazánkban, általában, április első felében virágoznak, virágzási idejének eltérése kicsi, a virágzás menete gyors. Az őszibarack fajták, nagy általánosságban, öntermékenyülők. Július elejétől, szeptember elejéig történik az őszibarack érése.