Kategória bejegyzései: Növények

Növények

Alsószentiváni 117 diófa

Közzétéve ,

Alsószentiváni 117.

Különböző termőhelyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó diófajta, gyengébb termőhelyen is kielégítő termés mennyiséget produkál. Oltványai korán termőre fordulnak. Szeptember vége felé éri el a szedési érettséget. Igen jó bél kihozatallal rendelkezik, 48-51 %. Papírhéjú, ebből kifolyólag könnyen törhető és tisztítható. Konyhai felhasználása sokrétű, nagyon egészséges és tápláló. Kiváló gyógynövény, számtalan betegség kezelésére, megelőzésére alkalmas a dió.  Enyhén barázdált, rajzolatos héjú dió. Héja vékony. Koronája erős növekedésű, eleinte felfele törekvő, később szétterülő. Későn fakadó, bőtermő. Jó termésbiztonságot adó diófa, korán termőre fordul. Rügyfakadás ideje elég kései, így a tavaszi fagyok nem károsítják.

Általába a mogyoróról,

Közzétéve ,

A mogyoró, napos, nyirkos talajú domboldalakat kedveli. Sekélyen gyökeresedik, ezért 50 cm vastag termőréteg is megfelelő számára. Jó formán, minden féle talajtípuson megél. Mészigénye közepes, évi 600-650 mm a vízigénye. Az extrém hidegek a hajtásokat károsítják. Korai virágzását, a tél végi, kora tavaszi hidegek veszélyeztetik. A mogyoró, saját virágporával nem termékenyül, tehát önmeddő. Fényigénye, átlagosan évi 1800 napfényes óra. Metszést nem igényel, esetleg ritkítani kell. A mogyoró élettani hatása kiváló.

Általában a ribizliről,

Közzétéve ,

A bogyósok, úgy, mint, ribizli, egres, josta, kiemelkedő biológiai értékű gyümölcsfajták. Amelyek az ásványi sók, vitaminok, antioxidánsok tartalma miatt igen jó hatással vannak az emberi szervezetre. Ezek közül is kiemelkedő, a fekete ribizke vitamintartalma. Hűvösebb, páradús környezetet kedvelő, hazánk kiesik az optimális termőhely övezetésből, ami tőlünk északabbra helyezkedik el. Nem szereti a tűző napsugárzásnak kitett déli fekvésű termőhelyeket. Közép kötött, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, erdőségi talajban fejlődik legszebben. Tenyész időszakban, átlagos csapadékigénye, 350-400 mm, egyenletes elosztást feltételezve. Aszályos tavaszokon, a hiányzó csapadékot pótolni kell, különben termés kiesést okoz. A ribizli elég jó öntermékenyülő. Termésbiztonságot, termésmennyiséget, növeli a kevert telepítés (több fajtára értendő). A ribizke, szüretelési ideje, június elejétől, durván augusztus végéig tart.

Általános tudni való a meggyről,

Közzétéve ,

Egyik leg sokrétűbb felhasználású gyümölcsünk, melyet frissen, fagyasztva, aszalva, és különböző ipari feldolgozottság formájában fogyasztunk, magas élvezeti értékű gyümölcs. Igénytelen, nagy alkalmazkodó képességű gyümölcsfaj a meggyfa. Éghajlati viszonyokat tekintve, elég tág határok között termeszthető. A cseresznyénél is jobban viseli a téli hideget. Szélsőséges talajtípusokon is termeszthető, kivéve, futóhomok, és szikes talaj. Kémhatással szembeni tűrőképessége, nagyfokú. Gombabetegségekre fogékonyabb, mint a cseresznye, kajszi után, lehetőleg ne telepítsük. A meggyfa, kevés kivételtől eltekintve, erősen monília érzékeny. megvédeni, csak vegyszeres védekezéssel tudjuk. Növekedési erélyüket, habitusukat tekintve, különböző fajtájúak lehetnek. Érési idejük június elejétől – július végéig terjed. Meggyfajtáink nagyobbik része a virág rügyeinek zömét a hajtások felső harmadán hozza. Fel kopaszosodás, fényszegény körülmények között következik be. Sajmeggy, vagy vadcseresznye alanyokra oltják. A vadcseresznyére oltottak, laza és kötött talajon, egyaránt jól fejlődnek. Virágzási idejük, április második fele, május el        

Althann ringló

Közzétéve ,

Althann ringló

Szinte az egészvilágon termesztik, hazánkban a legelterjedtebb ringlófajta. Szedési érettséget, augusztus közepén éri el az Althann ringló, Ez a nagy gyümölcsű szilva az Althann ringló, 40-45 g súlyúra nő meg. Erősen hamvas, kellemes, édes, savanykás ízű, magvaváló, narancssárga húsú. Gyümölcs formája gömbölyű két végén enyhén lapított, héja zöldessárga alapon rózsaszínes lila, teljes érésben hamvas, sötét bordóval mosott.  Rövid ideig tárolható 5-6 napig jobbára friss fogyasztásra, vagy kompót, lekvár készítésére ajánlott. Termőkorban, nagytermetű, terebélyes szilvafa lesz. Viszonylag korán nyílnak önmeddő virágai, bőven és rendszeresen teremő ringlósziva fajta. Korán termőre fordul. Érzékeny a szilvarozsdára, sharka vírusra, és a moníliára. Porzófajták: Debreceni muskotály, Sermina, Zöld ringló, vagy Ageni.

Ami fontos a málnáról és a szederről,

Közzétéve ,

Kiváló bel tartalmi értékű, a hazánkban termesztett málna. A cukor és a sav aránya, harmonikusnak mondható, az átlagosnál nagyobb a C, P, B9 vitamintartalma. A málna gyümölcsének biológiai és élvezeti értéke jelentős. Éves vízigénye, 800-1200 mm. Hűvös, csapadékos éghajlatú, területeken kialakult, erdei növénytársulások tagja (Vadmálna). A málna alacsony hőigényű gyümölcs faj, a leghidegebb teleinket is jól viselik, viszont a téli, szélsőséges hőingadozások, rügy és vesszőpusztulást okozhatnak. A málna, mint erdőszéli növény, vagy gyümölcs, enyhén savanyú talajban fejlődik megfelelőképpen. A málna és a szeder, évelő gyökérzettel, és két éves föld feletti hajtással rendelkező, félcserje. Különbség a két növény között, hogy a málna sarjai általában 1-2 m magasságúak, a szederé, pedig 4-6 m hosszúra is megnő, és fut. A szeder első éves vesszői meddők, termést a másodéves termővesszők oldalrügyeiből képződnek. A málna levelei, hármasan, vagy ötösen szárnyasan összetettek, míg a szeder levelei, tenyeresen összetett. A málna és a szeder öntermékeny. A gyümölcs kifejlődéséhez, 30-40 nap szükséges. A szeder és a málna, későn virágzik, kinyílott virága, nem szenved fagykárt. A málna és szeder fajták érési ideje, június elejétől, október végéig tart. Mivel a szeder és a málna két éves vesszőkön terem, a letermett vesszőket, minden évben, föld felett vágjuk le. A szedernél ugyanígy járjunk el, azzal a különbséggel, hogy az éves vesszőt is visszavághatjuk, ha hely szűkében vagyunk.

Amit a birsről tudni kell,

Közzétéve ,

A birsalma Délnyugat Ázsia Kaukázusi területein őshonos, kiváló beltartalmi értékekkel rendelkező gyümölcsfajta. A birset több mint négyezer évvel ezelőtt már ismerték és fogyasztották. Az almánál nagyobb a C-vitamin tartalma, és igen magas a pektin tartalma, ami miatt nagyon értékes birsalmafajta. Gyógyászati szempontból is jelentős gyümölcsfajunk. A pektin nagy szerepet játszik a szervezetünk méregtelenítésében, megköti a káros anyagokat, az esetleges radioaktív elemeket. Emésztő szervekben gyulladás csökkentő hatást fejt ki. Kiváló gyógynövény! Hazánkban, a friss fogyasztása nem mérvadó, inkább az ipar dolgozza fel, pedig házilag is, nagyon finom, különböző étel készíthető belőle. Meleg és fényigényes gyümölcsfa fajok közé tartozik, mivel későn virágzik, a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Termesztéséhez, jó vízgazdálkodású, nyirkos, középkötött, levegős talaj szükséges. Éves csapadékigénye, 700-800 mm, hazánkban, a gyümölcs növekedési szakában öntözést igényel. Meszes, száraz talajokon, gyümölcse apró marad, és állaga kövecses lesz. A birsalma érési ideje, szeptembertől – februárig tart, fajtától függően, de általában, legtöbbször, rövidebb ideig tárolják.

Amit a körtéről tudni kell,

Közzétéve ,

A körte több ezeréves múltra tekint vissza, de feljegyzések csak időszámítás előtt 1000-ből Görög országból ismertek. A mérsékelt égövi gyümölcsök között, az alma után, legjelentősebb gyümölcsfaj. Bel tartalmi értéke, hasonló az almáéhoz. Épp olyan gazdag ásványokban és vitaminokban. Kálium, kalcium, magnézium tartalma, viszont magasabb, mint az alma. Régóta ismert a népi gyógyászatban is a körte, vérkeringés szabályzó, vízhajtó, emésztőrendszer méregtelenítő, só oldó és savtalanító (főleg köszvényben szenvedőknek), és vesebetegségben szenvedőknek. A körte érési ideje, július elejétől – október végéig húzódik. A körte, az igényes gyümölcsfajok közé tartozik. Éves csapadékigényük, 700-800 mm, amit a természet nem mindig tud biztosítani, ezért a nyári öntözés szükséges, a sikeres termesztés érdekében. Az intenzív vízellátás, főleg a gyümölcs növekedésénél nagyon fontos. A kiegyenlített klímát kedveli, korai virágzása miatt, fagykárosodást is szenvedhet. Egyes körtefajok (Diel vajkörte, Conference), csak hűvös, párás klímában érzik jól magukat. Kevesebb fényre van szükségük, mint az almáknak. A körtefa, középkötött, mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, vályog és agyagos talajokban fejlődik legszebben. Gyenge minőségű talajokon, az,,,,,, gyümölcsök apróbbak maradnak, a gyümölcs húsában kő sejtek fejlődnek, ami az élvezeti értékét csökkenti. A körtefa, metszést igényel, koronáját metszéssel tudjuk formálni, alakítani, sövényként is termeszthető.

Amit a szőlőről tudni kell,

Közzétéve ,

 

A szőlő fénykedvelő növény, a teljes árnyékot nem tűri, de a szórt fényt jól hasznosítja. Napon a bogyók jobban színeződnek, több szín anyagot termelnek, vastagabb lesz a héjuk, több cukrot és kevesebb savat tartalmaznak. A szőlőt már az ősember is ismerte. Hazánkban az érési idő június közepétől október végéig elhúzódik. A szőlő talaj iránt nem különösebben érzékeny, meszes talajokon, savban gazdag termést kapunk. Löszös talajokon, színben gazdag, közepesen, vagy gazdag savtartalmú szőlőt tudunk termeszteni. Homoktartalmú ültetvényeken, többnyire lágy borokat tudunk készíteni. A talaj a termés, és a bor jellegére, minőségére gyakorolt hatása, a fajtától is nagymértékben függ. A fajta és a talaj szerencsés találkozása, illetve tudatos összeegyeztetése, egyik fontos feltétele a kiváló minőségű borok termelésének.

Szőlő ültetésével és ápolásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalók:

Az ültetés, a következő képen történik. Ássunk egy 60x60x60 cm-es gödröt, a talaj felső termőrétegét egyik oldalra dobjuk, a gödör alsó részéből kitermelt földet az ellenkező oldalra. A gyökeres oltványnál a gyökereket 2/3-ára csípjük vissza, ültetés előtt pár órára állítsuk vízbe, ezután a gödör aljára 20-25 kg szerves trágyát rakjunk mielőtt az oltványt a gödörbe, raknánk a talaj felső rétegéből, dobjunk annyi földet, hogy a trágyát befedje. Ezután helyezzük a gödörbe a szőlőoltványt, porhanyós földdel takarjuk be a gyökereket, majd öntsünk annyi vizet a gödörbe, hogy iszapoláshoz elég legyen. Temessük be a gödröt, és az oltványt tapossuk jól körbe. Ezután kupacoljuk (csirkézzük) fel annyira a földet, hogy teljesen betakarja az oltványt, mert ez védi a mechanikai sérülésektől, a téli fagyoktól és a napégéstől. Tavasszal várjuk meg, hogy a sarjadó hajtások önmaguktól bújjanak ki a kupacból. Csak ezután bonthatjuk ki. A konténerben nevelt oltványok ültetése csak annyiban különbözik, hogy az iszapolást elhagyhatjuk, elég az öntözés, de a talajt tömöríteni továbbra is szükséges, és a kupacolás is elmaradhat. A további nevelésnél el kell dönteni, hogy milyen művelésű rendszerben szeretnénk nevelni a szőlőt. Más metszést igényel a kordonos, vagy a tőkés nevelési rendszer. A szőlő igényes az ápolási munkák rendszeres elvégzésére, tavaszi metszés feltétlen szükséges, nyári zöldmunkáknál hajtásválogatás (fattyazás), és kacsolás.

A szőlő növényvédelme:

Rügyfakadás előtt lemosó permetezés nélkülözhetetlen, további növényvédelem megelőző jellegű vagy tünetkezelő. Újabban sok rezisztens fajták is forgalomban vannak, melyeket gárdonyi kertészeti áruda üzletünk is forgalmaz. A rezisztens fajtáknál is szükséges a vegyszeres kezelés, de az igényesebb szőlő fajtákhoz viszonyítva harmad annyiszor kell permetezni.

Amit az őszibarackról tudni kell,

Közzétéve ,

Termesztése legalább négyezer éve kezdődött el. Az érett, illatos, és ízletes őszibarack, méltán nevezhető a gyümölcsök királynőjének. Szénhidrát, és fehérje tartalma, a csonthéjas termésűek között, alacsonynak számít. Szélsőséges körülmények között is termeszthető, hazánk, az őszibarack biztonságos termesztés, északi határán helyezkedik el. Gyorsan termőre fordulnak, kiváló minőséget, csak öntözött őszibarackfa ad. Az őszibarackfa rendszeres, radikális metszést igényel. Jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz, de legeredményesebben, a jó vízgazdálkodású, levegős, tápanyagban és humuszban gazdag talajokon termeszthető. Túlságosan magas mésztartalmú talajokat nem kedveli az őszibarackfa. Őszibarack magoncokra, vagy mandula magoncokra történik az oltásuk. Hazánkban, általában, április első felében virágoznak, virágzási idejének eltérése kicsi, a virágzás menete gyors. Az őszibarack fajták, nagy általánosságban, öntermékenyülők. Július elejétől, szeptember elejéig történik az őszibarack érése.